Samiel Shiyori

Név: Samiel Shiyori
Nem: lány
Kor: 17
Kaszt: shinigami
Jellem: Két oldala van, amik eléggé ellentétesek egymással. Az egyik visszahúzódó, félénk. Magának megtartja gondolatait, félelmeit, fájdalmait.
A másik meg egy igazi vadóc. Bárkinek képes beszólni, semmitől sem riad vissza, és megküzd bárkivel, aki egy kicsit is nem tetszik neki. Az állatokat gyűlöli, ezért sokszor szereti megkínozni őket. Kevés emberben tud megbízni, nagyon nehezen, így sok barátja nincs.
Kinézet: Kb 150 centi magas,sovány alkatú. Fekete hosszú haja van,bár ez sokszor nem látszik a fekete köpenyétől,amit állandóan visel. Vörösen izzó szemei vannak,amik sokszor elrettentik az embereket,pedig még csak ránéztek. A nyakában ott lóg egy bőr nyakörv, amit sose vesz le, mert az öccsével találták az egyik "felfedezésük" alkalmával,és az öccse neki adta.Azóta nagy becsben őrzi. Folyton fekete ruhákban jár,és a kesztyűjében.
Előtörténet:

Gyerekkora

Egy kis faluban született, egy olyanban, ahol mindenki ismeri a másikat, és semmi sem marad sokáig titok. A Samiel család a mezőgazdasággal foglalkozott, és abból is éltek meg. Shiyorinak volt egy öccse, Shinji, aki 4 évvel fiatalabb volt nála. Nagyon jól elvoltak, sokat játszottak együtt, megvédték a másikat, ha kellett. Néha, ha úgy adódott a helyzet, akkor még a szüleiknek is segítettek a munkában. Volt, hogy az állatokat legeltették, vagy éppen a kertben szorgoskodtak. Viszont mindenben megtalálták a mókát, és a játékot. Szinte elválaszthatatlanok voltak. Sokkal jobban szerették egymást, mint azt a normális testvérek szokták. Ám az örömük nem tartott sokáig. Shinji 5 évesen elkapott valami ritka, igen veszélyes vírust, amivel kórházba került. Az orvosok sem tudtak mit tenni, nem láttak még ehhez fogható betegséget. Próbáltak rajta segíteni, de nem tudtak semmit sem tenni. A kis Shinji egyre rosszabbul lett, majd hallucinálni kezdett. Rátámadt az összes orvosra és ápolóra. Végül teljesen legyengült, lefogyott, és erőtlen lett, míg végül 2 hónapig tartó betegeskedése után feladta a harcot, magára hagyva szüleit, és a 9 éves Shiyorit, aki már volt annyira érett, hogy szülei hallgatása ellenére leszűrje, mi is történt? Az öccse meghalt… A Samiel család innentől kezdve összeomlott. A falubeliek sajnálták őket, mégsem csináltak semmit annak érdekében, hogy jobb kedvre derítsék a családot. Nem tudták mire vélni szegény kisfiú halálát, ezért egyre több pletyka kezdett el terjedni a családról, miszerint mérgezik a gyerekeket, nem adnak nekik eleget enni, vagy pedig démonok szállták meg őket. Így senki sem ment a közelükbe. Samielék nem tudtak mit csinálni, muszáj volt elköltözniük.
Egy városban telepedtek meg, ahol sokkal nagyobb volt a nyüzsgés, mint amit megszoktak.
Próbáltak beilleszkedni, ami nem volt könnyű. Shiyori apja munkát szerzett, anyja pedig a földjükön dolgozott, ami sokkal kisebb volt, mint a régi telekjük, így egyedül is el tudta végezni a munkát. Shiyorit pedig beiratták az iskolába, ami egy igazi kihívás volt a számára, tekintetbe véve, hogy idáig nem járt. A többi gyerek nem akarta befogadni, folyton kiközösítették, és sokszor meg is verték. Valahogy ellenszenvet váltott ki az emberekből, és senki sem tudta igazán megszeretni. Az már csak hab a tortán volt, hogy, amióta elköltöztek, folyton egy hangot hallott a fejében, aki neki suttogott. Volt, hogy csak a nevét, volt, hogy érthetetlen dolgokat, de néha egészen kivehető szavakat, mondatokat suttogott neki. Shiyori sokszor nem bírta már ezt hallgatni, ezért hangosan csendre intette a Suttogót, ahogy később elnevezte. Emiatt az osztálytársai szkizofrénnek könyvelték el. Mikor szülei tudomást szereztek erről a "furcsa szokásról", pszichológushoz kezdték járatni, mert meg voltak róla győződve, hogy mindez az öccse halála miatt történik. Nem tudtak rajta segíteni, mert Shiyori váltig állította, hogy a hang a fejében valódi, nem csak beképzeli magának.